Hol van a jószágok helye a tájban?
A Balatoni régió természeti, kulturális értékeinek meghatározó része a legeltető állattartás, amely az utóbbi évszázad során jelentősen átalakult és visszaszorult.
A tó vízpartja nem is olyan régen jószágok és emberek találkozási helyei is voltak, aminek az emlékét már csak régi fényképek, festmények és korabeli visszaemlékezések őrzik. Mára a vízpart a vadon élő állatok számára is csak kevés helyen hozzáférhető, a jószágok számára viszont egyáltalán nem.
A szabadonbalaton csapata, dr Varga Anna etnobiológus és a Salföldi Kopjások június második felében Strandlegelők címmel SLOWWALK - lassú tájbejárást szerveztek: a séta Kővágóörs és Szepezd között a táj átalakulását kísérte végig lovakkal együtt, felelevenítve jószágok lehajtását a tó partjára, erdőn, mezőn, településeken, vasúti síneken át, és végtelenített a területeket elválasztó kerítések mellett, hogy sok év után először újra a vízpartra érve a jószágok is fürödhessenek a Balatonban. A néhány órás performansz-séta a Balaton és az állattartás kapcsolatát vizsgálta a strandok és legelők kultúrtörténeti és ökológiai kapcsolódásain keresztül.
A SLOWWALK séta sorozata egy csendes állásfoglalás. Arra ösztönöz, hogy újragondoljuk tájjal való kapcsolatunk, megvizsgáljuk az emberi beavatkozások tájátalakító következményeit, lássuk a tájak felszabdalásának ökológiai kockázatait, és átélhessük a megmaradt természetközeli élőhelyek védelmének fontosságát.
Az esemény videója a YouTube-on >>
Nagy köszönet az együttműködésért a Salföldi Kopjásoknak és Balatonszepezd Önkormányzatának az esemény befogadásáért.
Fotó: Simon Zsuzsi/szabadonbalaton
Videó: Ofner Gergely/szabadonbalaton
