Minden tó élő rendszer a saját táplálékhálózatával, élőhelyeivel, víz- és tápanyagáramlásával, szoros kapcsolatban a vízgyűjtő területtel.
A legtöbb tavon az ember erősen befolyásolja ennek a rendszernek a működését a saját tevékenységével. Az alábbi ábrán kísérletet tettünk arra, hogy a Balaton esetében felvázoljuk ennek a rendszernek a legfőbb komponenseit és a közöttük lévő összefüggések jellegét. Ehhez szakirodalmi adatokat és a limnológia ismert általános összefüggéseit használtuk, elsősorban döntéstámogatási és tömegtájékoztatási céllal.
A Balaton élővilágát a legfontosabb élőlénytípusok, illetve élőhelyek szerint csoportosítottuk, nagy (óriási) egyszerűsítéssel.
„Algák” néven a vízben lebegő mikroszkopikus, zömmel egysejtű fotoszintetizáló szervezeteket értjük rendszertani hovatartozásuktól függetlenül. „Hínár” és „Nádas” néven az üledékben, illetve a parti sáv talajában gyökerező makroszkopikus növényeket és az általuk kialakított élőhelyet értjük aszerint, hogy a növények szárának túlnyomó része a vízoszlopban lebeg ("hínár") vagy a vízből kiemelkedik ("nádas"). Mindkét esetben a szóban forgó élőhely része a hozzá tartozó, a talajon és a növények felszínén élő fotoszintetizáló vagy lebontó egy-vagy többsejtű élőlények közössége (élőbevonat, fitobentosz).
A „Zooplankton” tág értelemben a vízoszlopban sodródó többsejtű, heterotróf (nem fotoszintetizáló) élőlényeket jelenti, ezek többségükben férgek, puhatestű lárvák vagy ízeltlábúak, és elsősorban az algákkal táplálkoznak. „Zoobentosz” néven a helytülő, szilárd felszíneken élő heterotróf élőlényeket értjük, ennek jelentős részét puhatestűek (kagylók és csigák) alkotják. A „Halak” csoportba értelemszerűen a fito- és zooplankton fogyasztó, valamint a ragadozó halak tartoznak ivadékaikkal együtt, az „Egyéb gerincesek” csoportba pedig a kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök. Jellemzően ez utóbbi két csoportba tartozik a tó karizmatikus faunája, tehát azok az állatok, amelyeket a nagyközönség is ismer és természetvédelmi jelentőségüket is tudja.
Az emberi hatásokat elsősorban tevékenységek szerint soroltuk be: „Vízszint” alatt a tó vízszintjének változásait értjük, amelyet közvetve (a klímaváltozáson és a tájhasználaton keresztül) és közvetlenül (a Sió-zsilip nyitásával és csukásával) az ember is befolyásol. „Tápanyagterhelés” néven a vízgyűjtőről és közvetlenül a partról érkező szerves tápanyagok bevitelét értjük, itt elsősorban a nitrogén- és foszforterhelés hatása jelentős. „Fürdőzés, horgászat” néven foglaltuk össze a vízi és vízparti rekreációs tevékenységet, ettől különválasztva szerepel a „hajózás”, amely mind a menetrendszerű személyhajózás, mind a szabadidős célú vitorlás- és motoros hajóközlekedést jelenti. Végül „Partvédelem” néven a partvonal állandósítása, rögzítése szerepel valamilyen épített megoldással.
A diagram bemutatja a pozitív és negatív hatásokat, összefüggéseket (zöld és piros nyilak): ebben az értelemben pozitívnak tekintjük azt, ahol az egyik szereplő növekedése, gyakoribbá válása, emelkedése a másik szereplő hasonló irányú változását okozza (pl. a tápanyagterheléstől elszaporodnak az algák), negatívnak pedig azt, ahol az egyik szereplő növekedése, gyakoribbá válása a másik szereplő csökkenését, fogyását okozza (jellemzően például a táplálkozási kapcsolatok). Ezekből jöhetnek létre önszabályzó körök (negatív visszacsatolások) és önerősítő vagy „ördögi körök” (pozitív visszacsatolások). Kék nyilakkal jelöltük meg azokat az eseteket, ahol tudjuk, hogy van összefüggés, de nem vagyunk tisztában annak a jellegével. Fontos kiemelni, hogy ahol két szereplőt nem köt össze nyíl, az nem jelentheti azt, hogy tudjuk, hogy nincs összefüggés, csupán azt, hogy nem tudjuk, van-e!
Az így létrejött hálózati diagram felhívja a figyelmet a Balaton, mint táj és élő rendszer bonyolultságára. Annak ellenére, hogy a Balaton még mindig a világ egyik legkutatottabb tava, számos fontos összefüggésről nincs elegendő információ. A hálózat bonyolultsága azt mutatja, hogy az élő rendszerbe való beavatkozások, változások hatása gyakran sokszorozódik meg és nem mindig megjósolható.
Zlinszky András, szabadonbalaton
Közzétéve: 2020.12.13.
Ábra: Zlinszky A. és munkatársai in prep. /szabadonbalaton, 2019
